Merengés az élet értelméről
avagy hogyan változtatja meg egy ember gondolkozását, és érdeklődését egy komoly szívbetegség
Itt a tavasz. Erről most sajnos az jut eszembe, hogy tavaly ilyenkor jöttek ki rajtam a szívelégtelenség erősödő tünetei. A szívem akkor úgy döntött, hogy nem hajlandó elég vérrel ellátni testem minden szervét. Tavaly ilyenkor csak vánszorogtam. De most, hogy belekezdtem néhány könnyű kerti munkába, szembesültem azzal, hogy most sincs még elég energiám. Ahogy nekikezdek, már szeretném is abbahagyni. Ez most már mindig így lesz? Remélem nem.
De nem csak erről van szó. Inkább arról, hogy egy ilyen betegség alapjaiban rengeti meg az ember életét. Arról, hogy ezek után már más dolgok válnak fontossá. Oké, jó dolog a kertészkedés, hogy értek a növényekhez, s tudom, hogy hogyan kell őket termeszteni. Például én biztos nem halnék éhen, ha egyszer bezárnának a boltok, és nem nyitnának ki többé. Még a vadnövényeket is elég jól ismerem, meg a gombákat is. De most változás következett be az életemben, és nem azzal akarok foglalkozni, hogy vetek, kapálok, ültetek, kapálok, gazolok...stb. Ha már kaptam egy kis haladékot a "felsőbb vezetéstől", akkor azt kellene kiderítenem, hogy miért élek még, hogy mi a feladatom a világban. Mert biztos, hogy nem csak az a célom, hogy egyek, igyak, aludjak, szaporodjak, utódokat neveljek, hisz erre az állatok is jók.
Hát, itt tartok most. Tessék mondani, miért vagyok itt a Földön?