Megint itt a nyár, és nekem megint a június volt a legemberpróbálóbb. Ez már így van évek óta, mióta gyógyszereket szedek. A szívem és érrendszerem nem tud alkalmazkodni a hirtelen időjárás változásokhoz, és rosszul érzem magam.
Aztán mikor bejön a nyári egyenletes meleg (35-40 fok), akkor már nincs bajom.
A márciusi ultrahangon jó eredményem lett (az eddigi legjobb), szóval nem lehet nagy baj velem. Szeptemberben kellene kontrollra mennem, de még márciusban nem adtak időpontot szeptemberre, azt mondták, hogy próbáljam meg májusban. Májusban persze nem lehetett időpontot kérni a vírus-mizéria miatt, majd júniusban csak külön telefonszám állt e célból rendelkezésre, de ezt nekem nem sikerült felhívni, mert vagy foglalt volt mindig a telefon, vagy nem vették fel. Most júliusban már a rendes számot lehetett hívni, fel is vették, de még szeptemberre nem adtak időpontot, azt mondták, majd próbáljam később. Augusztusban pedig lehet, hogy "már" nem adnak új időpontot, mert várják a "második hullámot".
Teljesen bizonytalan, hogy mikor fogok tudni legközelebb menni kardiológiai szakrendelésre, mert katasztrófa, ami az egészségügyben van. Elgondolkoztam azon, hogy ha nem 2017-ben jelentkeztek volna a szívbajaim, hanem 2020 tavaszán, akkor lehet, hogy már nem élnék, mert nem vettek volna fel a kórházba kivizsgálásra.
Van egy ismerősöm, akinek a karanténos időszak alatt voltak súlyos emésztési panaszai, de nem kapott kivizsgálásra időpontot, hiába hívogatta őket több héten keresztül, mindig csak étkezési tanácsokkal látták el őt. Végül kerülőúton sikerült elintézni, hogy kivizsgálják, de akkor már azonnal műteni kellett, eltávolították a bélrendszerének egy részét.
Szerintem itt nálunk nem a Covid vírustól kell félni, hanem a vírus ellen bevezetett felesleges (tekintve, hogy a helyi kórházban végig egy covidos beteg sem volt) korlátozó intézkedésektől. Szóval ettől ments meg Uram minket!