Járvány idején
Immáron 1 hónapja home office-ban dolgozom, csak kb. egy héten egyszer járok be az irodába. Nem én akartam, elrendelték. Majdnem az összes dolgozó elszigetelten dolgozik a többitől. Fura ez a helyzet, azt gondolnánk, hogy jobb otthonról dolgozni, de nem így van. Itthon több a munka, itthon nem csak az irodai munkával kell foglalkozni, hanem a háztartási munkák és a gyerekek is bezavarnak. Ha enni akarunk valamit, akkor főznöm kell, míg a városban helybe hozattam az ételt, és a gyerekek az iskolában ebédeltek, itthonra nincs ételkiszállítás, mert külterületen lakunk. Áldom az eget, hogy a gyerekek már nem kisiskolások és tudnak önállóan tanulni, de néha azért be kell segíteni. Szóval kevesebb az időm, mint azelőtt. A napirendem teljesen felborult, időnként este fejezem be az irodai munkát, és nem jut idő a hobbikra.
Most próbálom összeszedni magamat és új napirendet kidolgozni. Így nem mehet tovább, már 2 kilót híztam.Több testmozgást kell beiktatni és kevesebb evést, valamint a munka - kikapcsolódás egyensúlyát is meg kell találni.
Nem is értem, hogy miért van ez a nagy felhajtás, hisz a mi megyénkben egy hete nem nőtt a betegek száma, 20 körül stagnál (míg Budapesten 805). A városunk nagy kórházában egy szál covidos beteg sincs. Az egyéb betegségben szenvedőket bezzeg haza küldték a kórházból, köztük volt egy krónikus betegségben szenvedő ismerősöm, aki az ellátás hiánya miatt pár napon belül meghalt. Valószínűleg többen is meghalnak mostanában hasonló okokból, vagy pl. műtétek elmaradása miatt.
A médiából dől a félelemkeltés, én inkább nem is nézem. Az ember legősibb félelmére hatnak, a halálfélelemre. De jobb ha mindenki tudja, hogy a félelem és az egyéb negatív érzelmek (pl. depresszió) csökkenti az immunrendszerünk erejét. Pedig most erősítenünk kellene az immunrendszert, reménnyel, bizakodással, sok vidámsággal, szeretettel.
Amikor a városban járok, látom, hogy az utcai emberek kb. 30 %-a retteg. Nézem az autókat, némelyek egyedül ülnek a kocsiban, mégis szájmaszk van rajtuk, nem értem mitől félnek, hisz nincs mellettük másik ember, akitől elkaphatnák a betegséget. Mások egész nap kesztyűben vannak, le nem vennék, azzal a kesztyűvel fogdosnak mindent, az arcukat is, mi értelme van ennek? Hagyjuk.
A vírus egyeseket megbetegít, másokat nem.Csak oda tud beférkőzni, és szaporodni, ahol táptalajt talál magának. Én amondó vagyok, hogy a vírusok nem csak fizikai létezők, ahogy mi sem. Ezért nem elég (bár fontos) fizikai szinten védekezni ellene, hanem lelki és szellemi szinten is védekeznünk kell. Mi krónikus betegek sebezhetőbbek vagyunk (azért is lettünk betegek, mert valami nem megfelelően működik bennünk), ezért aktívabban, tudatosabban kell védekeznünk. A fizikai védekezés módját ismeritek, még a csapból is az folyik (maszk, kesztyű, otthonmaradás...stb.). Én azért még kiegészíteném néhány dologgal: fontos, hogy eleget aludj, akár napközben is, mikor elfáradsz, pihenj minél többet, de szakíts időt a könnyű mozgásra, menj ki a szabadba, a természetbe (bár ezt tiltani akarják), lélegezd be a friss levegőt, s szívd magadba a nap melegét, igyekezz a testedet külsőleg-belsőleg is átmelegíteni, otthon igyál sok forró teát, vegyél forró fürdőt, s öltözz melegen.
Lehet, hogy közhelyesnek tűnik, amit írok, de lelkileg fontos a nyugalom, a természettel való kapcsolat erősítése, élvezd, hogy tavasz van, figyeld, ahogy megindul a természet, s ha vannak otthon növényeid, állataid, foglalkozz sokat velük, érezd a többi létező iránti szeretetet.
Növeljük szellemi erőnket is, ne veszítsük el a reményt, hogy minden jól alakul, bízzunk a világban, bízzunk a többi emberben, s bízzunk magunkban.
Lehet, hogy közhelyesnek tűnik, amit írok, de lelkileg fontos a nyugalom, a természettel való kapcsolat erősítése, élvezd, hogy tavasz van, figyeld, ahogy megindul a természet, s ha vannak otthon növényeid, állataid, foglalkozz sokat velük, érezd a többi létező iránti szeretetet.
Növeljük szellemi erőnket is, ne veszítsük el a reményt, hogy minden jól alakul, bízzunk a világban, bízzunk a többi emberben, s bízzunk magunkban.