A szívelégtelenség lehetséges lelki okai
azaz a gyermekkori hamis Én kialakulása
A Szívelégtelenség lelki okai I. című bejegyzésben korábban már említettem, hogy a "A szív megbetegedései általában a szeretettel, a szeretet megélésével, hasznosításával, kinyilvánításával kapcsolatosak." Úgy érzem, hogy ezt a témát még jobban ki kellene vesézni. Nézzük meg, hogy mik akadályozhatják a szeretet természetes, igaz valójában történő megélését.
Egy társadalmunkban általános pszichés problémáról szeretnék beszélni, amit egy pszichiáter úgy nevezett el, hogy misztifikáció. Sajnos az emberek 90 %-a misztifikált, azaz az emberek nagy része egy hamis ént hordoz magában, amelyet gyermekkorában hozott létre, mert szeretett volna a szüleinek, vagy más, számára fontos személyeknek megfelelni. A misztifikált személy úgy érzi, hogy csak akkor lehet őt szeretni, ha másmilyenné válik, mint aki valójában. Úgy éli le az életét, hogy teljesen elhiszi, hogy ez a hamis én az ő igazi énje. Tulajdonképpen folyamatosan álarcban jár-kel, és közben nem tudja, hogy álarc van rajta. Pedig a sérült belső gyermek végig ott kuksol valahol az álarc alatt, megfagyott állapotban.
Néhány példa - a teljesség igénye nélkül -, hogy mi okozhat misztifikációt:
- Ha túlságosan elkényeztet az ellenkező nemű szülőnk, akkor egy idealizált képünk lesz az ellenkező nemről, amit a párkapcsolatainkban soha nem fogunk tudni megtalálni. Valószínűleg kiábrándultan éljük le életünket öreglányként, vagy agglegényként, mert a drága apucikánkat, vagy anyucikánkat senki sem múlhatja felül. (Megjegyzem, hogy az is sokszor előfordul, hogy az ilyen emberek a homoszexualitás felé fordulnak.)
- Ha túlságosan durván bánik velünk a szülőnk (pl. rendszeresen ver, vagy ne-adj-isten szexuálisan bántalmaz), akkor gyerekként elhisszük, hogy ez a szeretet jele. Felnőtt korunkban is - tudva, vagy tudattalanul - ilyen párt keresünk magunknak, és mi is így bánunk gyerekeinkkel.
- Ha túlzott engedelmességre nevelnek minket (például vallási szabályok által), akkor másból sem áll az életünk, mint az állandó lemondásokból, hogy a szabályoknak megfelelhessünk. Sokszor még a párunkat sem szeretetből választjuk, hanem a család (vagy az egyház) elvárásai alapján. Mondván: "A szeretet kötelességteljesítés közben keletkezik." De ez egy nagyon rideg felfogás, a lélekteli szeretettől nagyon távol áll. Mondanom sem kell, hogy az ilyen emberben nagyon sok gátlás jön létre, és a kialakult blokkok nem engedik az egészséges energiaáramlást.
- Egyesek szerint a szeretet önmegtagadás, önfeláldozás, és ezért feladják az összes kívánságukat, érzéseiket, szükségleteiket, és így nevelik gyermekeiket is. Az így nevelt gyermek azt hiszi, hogy ha a fentieket feladta, akkor ő már szeret. Pedig halvány lila f...ja sincs arról, hogy mi a szeretet. Sokszor ennek a misztifikációnak is a túlzott vallásosság a táptalaja, mert ugyebár, minél többet szenvedsz, annál jobban fog Isten szeretni. Hisz a szentek is a mártírok közül kerültek ki, nem igaz?
- Ha túlságosan ellenőriztek, kontrolláltak gyerekkorodban, akkor ez rögzül benned, és valószínűleg te is ilyen leszel. Nem tudsz egy normális párkapcsolatot kialakítani, a barátok is menekülnek tőled, mert mindig kritizálod őket, mindig okoskodsz. Pedig kétségbeesetten vágysz barátokra. Általában valóban jobban tudsz dolgokat, jobban emlékszel minden történésre, adatra, mert csak úgy tudtál megfelelni a szüleidnek annak idején, hogy mindig éberen figyeltél. Csak sajnos az emberek nagyon utálják, ha kioktatják őket. Ezért jobb lesz erről leszokni. Nem dől össze a világ, ha másé az utolsó szó (még ha téves is az az utolsó szó).
- Lehet, hogy olyan gyerek voltál, akit nem akartak a szülei, érezted, hogy nem szeretnek igazán. Csendes, visszahúzódó lettél, ugyanakkor szófogadó, hogy szeressenek. És felnőttkorodban is szolgalelkű lettél, amit mindenki kihasznál: a főnököd, a kollégáid, a párod, mindenki. De nem kell, hogy így legyen, van más választásod.
- Előfordulhat, hogy a szüleid boldogtalanságban, sikertelenségben élték le az életüket, és ha meglátták, hogy te örülsz valaminek, akkor mindjárt a szemedre hányták. Ezért az rögzült benned, hogy bűnös dolog örülni. Ha boldogság, vagy öröm ér, akkor lelkiismeret furdalásod van tőle. Visszahúzódó, szégyenlős ember vagy, érzelmeid súlyosan blokkolva vannak.
A fentiek csak néhány példa a sok közül, számtalan oka lehet a hamis személyiség kialakulásának.
Mindez azért van, mert tökéletlen szülők, csak tökéletlen gyermeket tudnak nevelni. És az emberek nagy része még a tökéletesedéshez vezető út legelején jár, természetesen magamat is beleértve. Az a baj, hogy a misztifikáció okozta blokkolt érzelmek akadályozzák az egészséges energiaáramlást az aurában és ezen belül a fizikai testben is. Így a blokkok fizikai betegségeket okoznak előbb vagy utóbb, ha nem szüntetik meg őket időben. Például szívelégtelenséget is okozhatnak.
Sajnos én is egy szörnyen misztifikált személy voltam. A misztifikációból fokozatosan az életem során sikerült valamennyit ledobni. De a legnagyobb lökést az a betegség (és minden hozzá kapcsolódó történés) adta, amely a blogom témája.
Merthogy a megfagyott állapotból leginkább valamilyen krízis által, vagy esetleg valamilyen nagy öröm, vagy boldogság által lehet kijönni. Ilyenkor hirtelen megszűnik a transzállapot, és felébredünk. És olyannak kezdjük látni magunk körül a dolgokat, amilyenek valójában. Életünk lélektelivé lesz, nyitottabbá, szeretőképesebbé válunk, szabadabbak, kreatívabbak leszünk. Gondolkozásunk, életfelfogásunk megváltozik.
A transzállapottól való megszabadulás történhet:
- terapeuta segítségével
- önfejlesztés által (szakkönyvek olvasása, témába vágó előadások meghallgatása)
- trauma átélésével (pl. szerettünk halála, válás, állás elvesztése, súlyos baleset, súlyos betegség, halálközeli élmény)
- egyéb felkavaró események megtapasztalásával (pl. egy elsöprő erejű szerelem megélése, egy homlokegyenest más látásmódú ember megismerése és személyes hatása, misztikus élmény átélése)
- vallásos megtéréssel (fontos, hogy itt valódi megtérésről beszélünk, nem csak egy vallás rituáléinak felvételéről)
Mint látható a demisztifikáció történhet hosszabb idő alatt, tudatos munkával, vagy hirtelen, spontán módon is. A súlyos betegségeket a spontán módok közé sorolhatjuk. A szívelégtelenségem egy súlyos betegség, mivel igen könnyen bele lehet halni. A halál történhet hosszan tartó leépülés és szenvedés által, vagy hirtelen szívhalál által is.
De én már nem bánkódom miatta, inkább hálás vagyok, hogy ez a betegség felrázott a transzállapotból.
"A kínaiak a “vey-csi” szót használják a krízisre. A két jel közül az egyik önmagában azt jelöli: “veszély”, a másik azt: “esély”.
Minden nehézséghez, amely életünk során ér, ezzel a szemlélettel kellene viszonyulnunk: esély arra, hogy legyőzzük a veszélyt.”
(Paul J. Rosch, Emmett Miller)
A transzállapottól való megszabadulás történhet:
- terapeuta segítségével
- önfejlesztés által (szakkönyvek olvasása, témába vágó előadások meghallgatása)
- trauma átélésével (pl. szerettünk halála, válás, állás elvesztése, súlyos baleset, súlyos betegség, halálközeli élmény)
- egyéb felkavaró események megtapasztalásával (pl. egy elsöprő erejű szerelem megélése, egy homlokegyenest más látásmódú ember megismerése és személyes hatása, misztikus élmény átélése)
- vallásos megtéréssel (fontos, hogy itt valódi megtérésről beszélünk, nem csak egy vallás rituáléinak felvételéről)
Mint látható a demisztifikáció történhet hosszabb idő alatt, tudatos munkával, vagy hirtelen, spontán módon is. A súlyos betegségeket a spontán módok közé sorolhatjuk. A szívelégtelenségem egy súlyos betegség, mivel igen könnyen bele lehet halni. A halál történhet hosszan tartó leépülés és szenvedés által, vagy hirtelen szívhalál által is.
De én már nem bánkódom miatta, inkább hálás vagyok, hogy ez a betegség felrázott a transzállapotból.
"A kínaiak a “vey-csi” szót használják a krízisre. A két jel közül az egyik önmagában azt jelöli: “veszély”, a másik azt: “esély”.
Minden nehézséghez, amely életünk során ér, ezzel a szemlélettel kellene viszonyulnunk: esély arra, hogy legyőzzük a veszélyt.”
(Paul J. Rosch, Emmett Miller)
Ha a sorstársam vagy, kedves Olvasó, akkor Neked is azt javaslom, hogy így fogd fel a betegségedet. Mert ez a felfogás visz a javulás felé, nem a negatív gondolatok. Azok lehúznak, és az ellenkező irányba visznek.
forrás: John Bradshaw: A szeretet
Lásd még:
A szívelégtelenség lelki okai I.