Az ötödik szívultrahangon

Az ötödik szívultrahangon

Régen írtam már ebbe a blogba, Itt vagyok, élek és virulok, csak nagyon sok munkám van mostanában (és nagyon sok hobbim 😃). Egyik hibám, hogy túl sok minden érdekel egyszerre, ezért semmivel sem tudok eleget foglalkozni, pedig nagyon szeretnék. Sosem értettem például azokat a nyugdíjasokat, akiknek bár tengernyi idejük van, mégsem foglalkoznak semmivel, csak otthon vegetálnak, néznek ki a fejükből. Egyetlen szórakozásuk, hogy kapcsolgatják a tévét, és néha elmennek a közértbe, pedig annyi minden mást is lehetne csinálni. Régebben azt gondoltam, hogy milyen jó lesz majd, ha nyugdíjas leszek, mert rengeteg időm lesz, és a kedvenc hóbortjaimnak, hobbijaimnak szentelhetem magamat. Mikor kiderült, hogy  súlyos szívbetegségem van, azt gondoltam, hogy én nem is leszek nyugdíjas, mert hamarabb meghalok, és sztornózhatom minden tervemet. De most olyan jó lett az ultrahangom, hogy azt gondolom, mégiscsak megérhetem a nyugdíjas kort.

Tévedés ne essék, nem gyógyultam meg. De a bal kamra pumpafunkcióm (EF) 66 % -s lett a számítások szerint. A kardiológusom látvány alapján 60 %-ra saccolta. Ez azt jelenti, hogy a kamrába bejutó vér 60 százaléka minden szívütés során kipumpálódik az erekbe. Már pedig a 60 % már a normál tartományba esik. Ez hatalmas javulás ahhoz képest, hogy 25 %-os is volt már. Ha csak ezt az egy értéket kellene nézni, azt lehetne mondani, hogy egészséges vagyok. De nem csak szisztolés szívelégtelenség létezik, hanem diasztolés is. Jó lenne, ha megmondaná valaki, hogy most ebbe a kategóriába esem-e. Diasztolés szívelégtelenségnél jó az ejekciós frakció, mégsem tud elég vért pumpálni a szív, más okok miatt (pl. túl merev a szív fala, ezért nem tud eléggé elernyedni, így kevesebb vérrel tud telítődni). Az biztos, hogy jobban vagyok mint régen. Vannak rosszabb napjaim, mikor leesik a vérnyomásom, de túlélhető. A Furosemid vízhajtót szinte már nem is kéne szednem, el is hagyom. Napi szinten mérem a súlyomat, és résen vagyok, ha gyanúsan sokat mutat a mérleg. Ilyen esetben be tudok venni egy szemet.

Mint korábban írtam, már próbáltam elhagyni a Verospiront is, de nem jött be. Egyébként ez a gyógyszer valahogy a sóháztartást szabályozza, ezáltal a folyadékvisszatartást csökkenti, valamint nem engedi, hogy sok kálium ürüljön ki a szervezetből. Sajnos mikor elhagytam, akkor gyengébb lettem (lehet, hogy alacsony lett a kálium szint). És volt olyan nap, hogy egy nap alatt 3 kg-mal nőtt a súlyom (visszatartotta a szervezetem a vizet). Ezen tapasztalatok után újra szedem a Verospiront.

Korábban említettem, hogy az orvosom új gyógyszert akart velem szedetni, amit nem kértem. Ez a gyógyszer az ARNI (Angiotensin Receptor Neprilysin Inhibitor) lett volna. Ez egy nagyon új fajta gyógyszer, és csak egy szűk körnek lehet felírni. Most, hogy a kardiológusom látta ultrahangon a szívemet, azt mondta, hogy most már fel sem lehet írni nekem, mert ahhoz túl jók az eredmények. Olyan jól mozog a szívem, hogy most már nem indokolt.

Így állok, egyebekben folytatom az eddigi terápiát (az orvosi terápiát és a saját terápiámat is).

Pacemaker kontroll

Pacemaker kontroll

laikus elmélkedés arról, hogy mit jelentenek a CRT-D pacemaker által tárolt adatok, és a kinyomtatott grafikonok

Ma a féléves pacemaker kontrollon voltam. Nem sok mindenről tudok beszámolni, mivel minden változatlan. Ez végül is pozitív dolog, mert azt jelenti, hogy a ketyere pöpecül működik.  A Dokinak nem volt jó kedve, de nem az eredményeim miatt. Megértem, mert hiszen "Szar az élet, annak látszik. De az az igazság, hogy az élet egy nevetés és a halál egy vicc. Meg fogod látni, hogy ez csak egy színielőadás." /részlet a Monty Python: Brian élete c. film egyik betétdalából/


A jobb kedvre derülésre javasolnom kellett volna a Dokinak a fent nevezett dalocskát, amit ha elénekelsz, rögtön felvidulsz. Kb. ilyesmikről szól:

"Vannak rossz dolgok az életben,
melyek tényleg meg tudnak őrjíteni.
Más dolgok arra késztetnek, hogy káromkodj és szitkozódj.
Mikor az élet porcogóján rágódsz,
ne morgolódj, inkább fütyöréssz!
És ez segíteni fog abban, hogy a dolgok jobbra forduljanak…

És- mindig az élet fényes oldalára tekints..
Mindig az élet könnyű oldalát lásd…stb."

Vicces dal, de sok igazság van benne. Én magam is mindig ezt fütyörészem. Hatásos. Sorstársaim! Ezt nektek is ajánlom!

 

Utólagos megjegyzések:

Minden egyes kontroll alkalmával a Doki ki szokott nyomtatni egy több oldalas papírcsíkot a CRT pacemaker programozó egységéből. A Doki ezúttal nem az ingerlési küszöb tesztelésének grafikonjait (pacing threshold test report), és nem az időszak összefoglaló adatait (final: session summery), és nem is a beállított paramétereket (final:parameters) nyomtatta ki, hanem egy olyat , ami még nem volt, aminek az a neve, hogy Quick look II report. Próbáltam eligazodni rajta, úgy néz ki, hogy ez az elmúlt időszakról készített rövid jelentés.  Ezen is rajta vannak az elektródák és a készülék beállított paraméterei. A telep várható élettartamán kicsit megütköztem (7,3 év), ugyanis az elmúlt fél év alatt 1 évvel csökkent az élettartam. Hogy van ez? Nem lineárisan csökken a hátra lévő idő, ha a kimeneti feszültség konstans? Az a baj, hogy nem értek a telepekhez, és azt sem tudom, hogy ebben milyen fajta van. Majd a következő kontroll alkalmával kiderül, hogy mekkora lesz a csökkenés egy újabb félév után.

Van néhány grafikon még a papíron. Az egyikről kiderül, hogy nem volt kamrai fibrillációm (VT/VF) a beültetés óta. A másikon az látszik, hogy amíg nem lettem újraműtve, addig rendszeresen voltak pitvarfibrillációim (AT/AF), de csak maximum 5 percig naponta, de most már nincsen. Van egy grafikon az aktivitásomról is (patient activity), a gép szerint átlag napi 3,4 órát vagyok aktív. Az elmúlt évhez képest csak nagyon enyhe növekedés látható a grafikonon. Ez szerintem téves, hisz az előző posztban is írtam, hogy mennyiféle testmozgást csinálok. Nem futok, és nem ugrálok, az tény, mert azt nem bírnám. De aki próbálta már a Callenetics tornát, az tudja, hogy ha helyesen végezte el a gyakorlatokat, akkor - bár szinte csak egy helyben állt, vagy feküdt - a végén remeg a lába, és folyik róla a víz. Vagy nézzük a jógát, például próbáljátok ki Bryan Kest Power jógáját, a nevében is benne van, hogy ez egy erősítő jellegű jóga, az Astangha jógára hasonlít, szálkásít és keményen edz. A jógában az a jó, hogy olyan izomcsoportokat is megmozgat, amelyeket a hétköznapi életben alig használunk (főleg a csavart pózok, meg az olyan kitekert pózok, amit nem mindenki tud megcsinálni, csak ha hosszú ideig gyakorol).

Elképesztő, tavaly szinte csak ültem és feküdtem, most meg ennyi mindent csinálok, és nem mutat több aktivitást a grafikon. A gép valószínűleg csak a rázkódást tudja mérni (valamilyen folyadékkristály van benne).
A papírról kiderül még, hogy a gépnek nem kellett beavatkoznia egyszer sem, mert nem voltak ritmuszavaraim. Hurrá, ez jó! A rejtélyes Total VP pedig 99,7 %. Ezen belül az AS-VP 96,9 %, az AP-VP 2,8 %, (a kettő összege a Total VP = 99,7 %), az AP-VS 0,2 %, az AS-VS < 0,1 %. Ezek vajon mik? Elég bonyolultnak tűnik, hogy mi az a VP, AP, VS, AS, nem is próbálom felfogni, de úgy látom, hogy az EKG görbéről például leolvasható, hogy egy adott szívdobbanásnál a négy variációból épp melyik eset áll fenn, de ennek megértéséhez komoly előtanulmányok kellenének. Mivel az AS atrial sence-t jelent, az AP atrial pace-t, a VS ventricular sence-t, a VP venticular pace-t, ezért tisztán a logika azt diktálja, hogy AS-VP esetén (ami nálam a legtöbb) a pitvarban észlelt természetes szívritmusom impulzusa van továbbítva a készülékbe, a kamra pedig ez alapján, az elektródán keresztül mesterségesen kapja a jelet. AP-VP esetén valószínűleg lecsökken a szívfrekvenciám 50/perc alá (ugyanis nálam 50-re van beállítva a minimális frekvencia), ilyenkor mesterségesen kell fenntartani a min. 50-s ritmust, és ez van továbbítva a kamrába. AP-VS esetén is ez van, de valami miatt a kamrák nem kapják meg a jelet (nincs szinkronizálás). AS-VS esetén érzékelhető a minimum 50-s természetes ritmus, de nincs továbbítva a kamrákba, nincs szinkronizálás. Jó kis programozói feladat lehetett erre mindenféle algoritmusokat írni, hogy a készülök minden esetben fenntartsa a megfelelő szívritmust, ráadásul szinkronizáltan..
Ha a fenti fejtegetés igaz, akkor a total VP azt mutatja, hogy az elmúlt időszak hány százalékában működött hatékonyan a CRT pacemaker. Azt fejezi ki, hogy a szívdobbanások hány százaléka volt reszinkronizált a gép által. Az eredmény számomra megnyugtató, mert láthatóan (és érezhetően) működik a reszinkronizációs terápia.